Tudás, ami az anyát segítheti
Honnan ered vajon, hogy mi mentén szerveződik várandósként az új identitásunk? Mitől függ az, hogy ma egy várandós mit gondol például az anyasággal járó szerepkörről? Mit gondol a szoptatásról vagy a gyereknevelésről?
A válasz egyszerű: arról van szó, hogy tapasztalataink, tudásunk határozzák meg azt, hogyan viszonyulunk akár egy új helyzethez, egy új kapcsolathoz, vagy egy új témához, amiről gondolkodunk.
Mit jelent a tudás?
Hétköznapi életünkben, információ alapú társadalmunkban először a lexikális tudásra gondolunk: olyan információk, melyek szavakkal kifejezhetők, adatjellegűek és rendszerezhetők. “Kézzel foghatók.” Ezt nevezzük explicit tudásnak. Ezen kívül azonban tudjuk, hogy másfajta tudás is létezik: készségek, képességek, tudattalan motivációk, érzelmi minták. Ezt implicit tudásnak hívjuk. Az explicit és az implicit információk együtt alkotják az egyén tudásrendszerét. A freudi képpel élve a jéghegy vízszint feletti része a tudás explicit, elmagyarázható része, míg a vízszint alatti, jellemzően nagyobb rész a hallgatólagos, vagyis az implicit.
Miért érdekes ez?
Azért, mert ezek nem léteznek egymástól függetlenül, és így a várandósság alatt is mindkét tudásrendszer aktiválódik. Tehát, amikor egy babát váró pár tájékozódik a szülésről, a csecsemőgondozásról, akkor eközben életre kelnek tudattalan motivációik, képességeik, érzelmi mintáik. Ezek sokszor egy olyan kollektív narratívából fakadnak, melyek ellentmondanak a tudományos tényeknek. Ilyen például a “szörnyű szülés” áthagyományozódása, ami azt jelenti, hogy a családból pl. a nagymama szörnyűnek élte meg a kórházi protokollt, esetleg nem is volt tisztában azzal, hogy mi történik, és ezt a történetet adja tovább a családban.
Vagy ha egy lány azt hallja, hogy “a mi családunkban nem tudnak szoptatni a nők”, akkor a tápszeres gondozás válik normává a tudatában – anélkül, hogy lenne tudományosan hiteles információja a szoptatás jelentőségéről és arról, hogy a nők 98%-a tudna szoptatni megfelelő információkat és támogatást kapva.
Neked milyen tapasztalati tudásod van a babavárásról, szülésről? Esetleg a baba gondozásáról? Pozitív, motiváló vagy inkább lelombozó?
Mindkét esetben érdemes foglalkozni a korai mintáinkkal: a pozitívak plussz erőt adnak, ha tudatosítjuk őket; a negatívaknál pedig szintén tudatosítással, meséléssel fel lehet oldani az ambivalenciákat, és megfelelő támogatással, tudással, nagyobb önbizalommal építhetjük a saját, új viszonyulásunkat az anyaszerephez.
Forrás:
Ördögh Csilla: A perinatális életidőről alkotott tudás felépítése és befolyásoló tényezői várandós anyáknál, IN: A szülés és születés minősége a perinatális tudományok megközelítésében, szerk. Varga Katalin, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2019, 174 – 186.