Amikor egy nő vajúdik, szül, gyakran hangokat ad ki – és ez teljesen természetes. Ezek a hangok a halk sóhajtól a mély nyögésen át egészen a hangos, erőteljes kiáltásig sokfélék lehetnek.  A szülés hatalmas fizikai és lelki teljesítmény – a test dolgozik, a lélek küzd, a nő mintha átlépne egy határt. Ahogy a sportolók sem némán küzdenek az utolsó métereken, úgy a szülő nő is hangot ad annak, amin keresztülmegy.

Sok nő azonban visszatartja ezeket a hangokat. Talán azért, mert „így illik”, talán mert fél, hogy megítélik. Pedig a hangok visszafojtása nemcsak felesleges, hanem hátráltató is lehet.

Mi történik, ha visszatartjuk a hangokat?

• Fokozódik a belső feszültség – a vajúdó nő figyelme a kontrollra, nem pedig a folyamatra irányul. Ez ronthatja a magabiztosságát.
• Megnő a testi feszültség – a test olyan izmokat feszít, amiknek lazának kellene maradniuk, így kevesebb energia marad a méh munkájára.
• A fájdalom intenzívebbnek érződik, és a szülés is elhúzódhat.

És mi történik, ha engedjük, hogy a hangok jöjjenek?

• A test és a lélek is felszabadul.
• A fájdalom enyhülhet.
• A vajúdó nő visszatalálhat az ösztöneihez.
• A hangok segíthetik a baba útját lefelé, kifelé.

Milyen hangok születhetnek a szülés közben?

• Nyögés: A leggyakoribb hang. Mély, hosszú, ritmikus – segít ellazítani az állkapcsot és a medencefenék izmait. A magas hangok, nyüszítések gyakran feszültségre, elakadásra utalnak.
• Sikítás: Nem olyan gyakori, mint ahogy a filmek sugallják. Ha mégis előfordul, érdemes figyelni rá: gyakran a félelem vagy a kontrollvesztés jele, és ilyenkor különösen fontos az érzelmi támogatás.
• Sírás: Teljesen rendben van. A fájdalom, fáradtság, félelem, de akár régi emlékek is könnyekhez vezethetnek. A sírás sokszor megkönnyebbülést hoz, és támogatja a folyamatot.
• Hangos légzés, lihegés: A szülés különböző szakaszaihoz más és más légzésminta társul. A legfontosabb, hogy ne tartsuk vissza a levegőt – a szabad légzés segíti a testet, és energiát ad.
• Szavak, ismétlések: Egy-egy szó vagy mondat mantraként való ismétlése – például „igen”, „gyere baba”, „le, le, lefelé babácska” – segíthet koncentrálni és ritmust adni a vajúdásnak.
• Morgás: Jellemzően akkor jelenik meg, amikor a nő érzi a nyomáskésztetést. Ezek a mély hangok ösztönösen segítik a babát lefelé.
• Üvöltés: A legintenzívebb szakaszban, kitolás közben jöhet elő. Mélyről tör fel, ősi, állatias – mint egy anyamedvéé. És épp ettől erős. Ilyenkor a nő kapcsolódik a belső erejéhez, ösztöneihez.

Hangot adni a szülésnek – bátor, erős és természetes dolog.

Ahogy szeretkezés vagy sportolás közben is kísérik hangok a test munkáját, úgy a szülés során is van helye ennek. A szülés hangjai nem „túl sokak”, nem „furcsák”, nem „zavarók”. Épp ellenkezőleg: ezek a hangok segítenek. Kaput nyitnak a belső erőre, segítik a fájdalom feldolgozását, és kísérik a babát a világra születésében.

Engedd meg magadnak, hogy hallasd a hangod – a szülésben is.